Ilyen olcsó, ZS-kategóriás dramaturgiát és történetet amit a Sherlock produkált még a Jóban Rosszban is letagadná szerintem. Istenem, én eddig reméltem, hogy a The Lying Detective az a zseniális Haldokló Detektív novellának lesz a remakeje, de ezek után azt mondom, el a kezekkel tőle. Meg ebben is annyi jó sztorit pedzegettek, az Oroszlánsörényeset is, erre ezt kapjuk

(Ez egy spoiler. Vidd rá az egeret a megjelenítéshez: Mi ez a megcsalós baromság? Meg ez a kurva magas, szánalmas labda, hogy Mary miatt ugrasztják őket össze, aki BEUGRIK Sherlock elé lol, amikor lány van, persze. És ahogy meghalt, azt hittem a filmgyártás jobb helyein minimum Mr. Orange óta nem halnak bele az emberek a haslövésbe egy gyors utolsó mondat után, hanem azért kihúzzák több ideig. Főleg hogy sorozaton belül Sherlock már egy ugyanilyet túlélt egyszer )

Nem volt ez olyan szörnyű, mint amire számítottam a hozzászólások alapján A felhozott "hülyeségek" nagy részét is meg lehet magyarázni ((Ez egy spoiler. Vidd rá az egeret a megjelenítéshez: kivéve a látványos haldoklást, mert az tényleg elcsépelt), kíváncsi leszek a folytatásra (vannak ötleteim, mi történhet legközelebb).

Állítólag a tegnapi részért odavannak a kritikusok és a sima, halandó nézők is, és zseniális volt. Remélem. Meglátjuk.

Akartam volna nézni a Golden Globe-ot, de inkább aludtam, mert ma is meg holnap is vizsgám van. Mindenesetre a La La Land 7-ből 7-et megnyert, és ennek örülök nagyon

Agyf*sznak mindenesetre agyf*sz volt, az tény.

Mondtam, hogy el a kezekkel tőle : (( Az előző részen legalább kínodban tudtál röhögni, de ezen azt se. Csak szimplán szar volt, amit az az 1-2 jó jobbacska, amúgy mind adaptált ötlet kivitelezése csak még feltűnőbbé tett. Bárcsak kitörölhetném ezt az évadot a fejemből.

Konkretizáljad már, hogy mire gondolsz, mert szerintem ez egy nagyon jó rész volt. Végre a krimi és a drámai (főleg utóbbi, én legalábbis nagyon is át tudtam érezni) része is izgalmas, feszült, váratlan volt. Nem mondom, hogy hasra estem tőle, mert nem (talán már sosem fogok, elmúlt az a rózsaszín hype, és ezt kicsit sajnálom is), de ez egy nagyon jó rész volt.
Persze csak szerintem, na.

Úristen, azt se tudom hol kezdjem, inkább azt kéne írnom, mi jó benne, de aztán közben meg az is rossz volt Sherlock spoilerek, nyilván.

Kezdjük ott, hogy valamiért abból akarnak komédiát meg feszültséget csinálni, hogy Sherlock egy idióta gyerekes baromként viselkedik, akit nem lehet felügyelet nélkül a nyílt utcára engedni, mintha valami zárt osztályra való idióta lenne. Már az előző évadban is zavartak ezek, de itt meg aztán rátettek még 6 konténerrel, nem is lapáttal. Most verhetném magam a novellákra, amikből ha valaki egy fél bekezdést elolvasott, tudja, hogy Sherlock igazi úriember és kifogástalanul udvarias, és ha egy-két alkalommal még bunkónak is tűnik, akkor az csak azért van mert a nyomozást helyezi előtérbe. Igen, volt, hogy tényleg eljegyzett valakit egy ügy érdekében, de azt se úgy érte el, hogy egy paraszt volt, lol. Amit itt művel egyszerűen csak bűnrossz írás eredménye. Az, hogy a legjobb barátja gyerekének a keresztelőjén mobilozik ok nélkül, az mi más, mint színszita suttyó parasztság, vagy legalábbis a szociális skillek minimumának is a teljes hiánya? Az első két évadban érdekes módon sikerült megtalálni a határt a fogyatékos módon vadbaromság előtt, amit ebben az évadban (meg már az előzően is)tanúsít. Most komolyan ezen kéne röhögnöm, hogy "jaj nézd, nem tud viselkedni, hát nem vicces?"? Nem, rohadtul nem az, szánalmas és kínos, és az alapmű és karakter totál meg nem értéséről ad tanúbizonyságot. Az a szint ahová itt lement, meg már tényleg a konkrét pszichiátriai mélységekben mozgott, és ezt a szerencsétlen összezavarodott nyomorultat röhögjem ki? Ez az egész felesleges, hatásvadász és dramaturgiailag egy szenny volt. Mintha egy ógörög drámát hasonlítanánk össze a Mónika Showban zajó "drámával".

Az első rész egy nagy bukás meg dráma akart lenni, hogy jaj, Sherlock nem volt képes megvédeni Maryt, és hogy csinálták? Nagyon subtle módon elmondta teljesen ok nélkül vagy hatszor a rész során, hogy "I made a vow", ha esetleg valaki elfelejtette volna, hogy aztán jaj! szörnyűség! meglepetés!(tényleg az volt, mert nem hittem volna, hogy képesek ezt ilyen bénán megcsinálni) meghaljon Mary a végén. Hol volt ebből az a nagyon elegáns, tűpontos, majdhogynem pszichológiai horrorba hajló The Reinchenbach Fall? Ott is ugyanennyi idő alatt csináltak olyan drámát meg bukást, amiért egyrészt a legtöbb író a lelkét odaadná, ha fele ilyet bírna produkálni, másrészt a legtöbb ismerősöm azóta se bírta újranézni azt a részt, olyan erősre sikeredett.

A második rész detto, csak ott egy nagy plot twist akart lenni, hogy végig ez volt a terv, ami persze, egy fokkal jobb, hogy nagyrészt direkt volt vadbarom, de attól még az volt. Meg miért nem lehetett azt a novellában, hogy csak simán haldoklik? Pont beleillett volna még ebbe a Marys baromságba is, hogy beleköt valakibe akibe veszélyes, mert az eredetiben a csávó megölte az unokaöccsét egy keleti betegséggel amit kutatott, Sherlock vádolta, erre őt is megpróbálta megfertőzni. Ő erre úgy tett mint aki elkapta, magához hívathatta Watsonnal, és ugyanígy kiszedte a vallomását. Dramaturgiailag ugyan az mint itt, azt hiszed, hogy tényleg haldoklik, de közben a terv részeként elkap egy gyilkost, és Watson meg mi is örülünk, hogy él még. Klasszikus és erős, nincs mit javítani rajta, és ez jó is volt az epizódban, csak a megvalósítás volt iszonyatos. Megspórolhattak volna nekünk rengeteg nyomorult és out of character jelenetet, ha csak átírják a novellát.

Meg mi az, hogy Mrs. Hudsont veszélyezteti a lövöldözéssel, amikor legutóbb kibaszott valakit az ablakon, miután egy haja szála meggörbült? Meg eleve, drogokat csak hiánypótlásként tolt, ha éppen nem volt ügy, amin pöröghetett volna az agya, nem közben. A specialben ezt jól kezelték, bár itt úgy tűnik nem kokainista, hanem heroint tolt unalmában, de ez itt teljes káosz volt. Ha meg azt akarták, hogy ebben legyen a dráma, akkor csinálták volna meg úgy, nem csak úgy mellékesen.

Euros meg, mi a jó büdös isten volt ezt. Jézusom. Sherlock nem ismeri fel a saját testvérét? Még ha esetleg nem is látta még életében, vagy csak nagyon fiatalon, mert mondjuk a csaj megkattant és megpróbálta megmérgezni az öccseit meg a kutyát is, így intézetbe vitték, konkrétan a fülkagyló alapján be tudja lőni, ki kinek milyen rokona, amit itt azért illett volna 1) a szülei 2) saját maga 3) Mycroft alapján. Vagy ha ezt nem is, mi az, hogy feltesz egy másik szemüveget, és nem ismeri fel mint John pszichológusát? Te jó isten. Amikor külön ki is emelik többször, hogy direkt csak az arcot nézi, nem a hajat/szemüveget stb, hogy ne tudják egy parókával átbaszni. Attól meg már tényleg eltekintek, hogy nem szúrta ki, hogy nem az akinek mondja magát, tegyük fel, hogy akinek ilyen képessége van, az hamisítani is tudja, de nekem ez is sántít.
Meg most akkor így ő a negyedik, vagy Euros Sherrinford Holmes a neve? Utóbbi esetben Mycroft miért nem tudja, hogy kiszabadult már rég? Tekintve, hogy úgy tűnik az eddigi duális Holmes testvér felosztás(értelem-érzelem) az "őrülttel" is bővült. Meg ha már a "meglepetés gonosz rokon" Barátok Közt szálon akartak továbbmenni, akkor Moriartynak tényleg volt testévre, őt elő lehetett volna venni, ha már nagyon muszáj.

Ja és Mycroft, mi volt az, hogy "Sherlock a gondolatok embere"? Mikor pont ő baszogatja azzal, hogy mennyire nem? Mrs. Hudsonnak lehetett volna adni anélkül is jó jeleneteket, hogy mindenki mást elhülyítenek közben. Meg akit most dug, Lady Smallwood, egyrészt miért változott a neve egy rész alatt Elizabethről Alicara, másrészt nem pár hete halt meg a férje? Jó gyorsan túltette magát rajta. És tényleg, Mycroft hogy nem szúrta ki a titkárnőjéről a nőnek már 20 éve, hogy nem százas?

Meg ez a Marys hallucinációja Johnnak. Az egy dolog, hogy be lehet tenni így karaktereket rémálmokba, meg drogos hallucinációkba meg haldoklásba, de így már megint a pszichiátriánál tartunk. Eleve ez a "megcsalós" szál irdatlan karaktergyilkos hülyeség volt, meg most akkor ha csak smseztek, miért írta azt a csaj, hogy "I miss you"? Wtf. Az meg, hogy akkor ment Sherlock segítségére, miután látta mi van, szintén nagyon out of character. Watson, főleg orvosként nem helyezné a saját egóját más, főleg Sherlock élete fölé. Bár tekintve, hogy Sherlock (szintén out of character) hogy viselkedett, logikus, hogy Waston ugyanígy fog erre reagálva Csak miért jó ez? Nem lesz se drámaibb, se "sötétebb"(khmm Reichenbach fall), csak szarabb.

Meg az Irene-os rész is teljesen felesleges volt, pont az volt a lényege a karakternek, hogy Irene amúgy leszarta Sherlockot, és úgy söpörte félre, hogy az mire felfogta, mi van, az már hetedhét határon is túl járt. Ezért tisztelte. Még ha az bele is illik ebbe, és tetszik is, hogy smseket küldözget neki, ez a John féle nagymonológ a szerelemről abszolút nem illett oda, kicsit "nohomo tábla" érzést keltett így az előtt, hogy megölelték egymást. Más magyarázatom nincs, annyira nem illett oda De ez a "hogy jön rá, hogy mikor van a szülinapja" jelenet önmagában jó és ötletes, de ebben a kontextusban teljesen értelmetlen és felesleges volt, mintha nem is egy jelenetet néztem volna, hanem hármat amit egymásba kevertek.

Na de egyelőre ennyi, bár tudnám még sorolni XD Péládul, hogy az eddigi "nyomozás ÉS dráma" helyett(The Fall, ismét), valamiért úgy döntöttek, hogy a folyamatos szappanporába dobnak bele egy-két gyilkosságot a továbbiakban, és akkor a hülye majd nem veszi észre a különbséget.



szerk: na jó nem bírom, még írnom kell hozzá
-----------------------------------------------------------------------

A kórházas jelenet. Mi az, hogy a fojtogatást akarják balesetnek álcázni(ami ráadásul nem is rendesen csinált az arc)? Sherlock nem is volt lekötve meg semmi, simán lerúghatta volna magáról. Vagy most akkor Johnra várt, tényleg, ennyire szó szerint? Arról nem is beszélve, hogy 50 meg fojtogatás után 110 volt a pulzusa Arról nem is beszélve, hogy a régi nokiám aksijában több feszültség volt, mint abban a jelenetben. Nézzétek meg a 3. évados törölt kórházas jelenetet, abban a két percen jobban fél az ember Sherlockért, mint az eddigi évadban összesen.
És még azt se lehet mondani, hogy azért, mert tudtuk mi fog történni, mert csak az tudta, aki olvasta a novellát, és hogy megint a Fall-al jöjjek, ott szó szerint elmondták a rész elején, hogy mi lesz, hogy az is tudja, aki még életében nem látott Sherlock Holmes-t. A plot twist az jó dráma, de ha előre tudod, hogy mi lesz, és még úgy is szétrág az ideg, az még jobb.

Sherlock 'jövőbe látása'. Viccesnek persze, vicces, hogy jaj, pont a megfelelő pillanatban szólal meg a csengő, röhög a nép, de amúgy totál hülyeség és lehetetlen ilyen pontosan, percre mindent belőni, és kicsit elbagatellizálja az egészet. Például John botja, persze, örül az ember, hogy benne volt a lehallgatókészülék, de maga a gesztus annyira végleges volt, hogy abból egy ilyen poén nem hozza ki őket. Értitek, elviszi neki a legelső közös ügyük emlékét, ennél szimbolikusabb és teljesebb lezárást milyen "takarodj az életemből" duma tud még adni? Meg persze, örülünk, hogy jól van Sherlock és minden el lett tervezve, de John szemszögéből most halt meg a felesége, és az idióta haverja már megint átbaszta azzal, hogy baja van/haldoklik/meghal/meg fog halni. De most valamiért mindez okés és megbocsátható, sőt, még tudod mit, a botomat is kérem vissza, bejelöllek újra Facebookon. Vagy mi. Teljesen inkonzisztens pszichológiailag.

Itt az orosz bosszúállók új előzetese: https://www.youtu...IWPEnH29z4
Hajjakmeg, ez full jól néz ki.

Értelek. (Komolyan.)
Akkor sorban: (természetesen nekem is spoileres, sőt, asszem spoilerbe is rakom, meg a tiedet is, így a legjobb)

Sherlock S4E2

1. Az első rész nagyon gyenge és össze-vissza lett, nem is vitatom. Számomra voltak jó jelenetei, Mary halála is átjött a legvégén, de rengeteg...egyszerűen bugyuta jelenet volt benne.
2. Nem hiszem, hogy jó dolog az, hogy feltétlenül a novellákhoz hasonlítod a karaktereket. Sherlock a Sherlockban (...) sosem volt úriember, és Mycroft egész végig szemmel tartotta, már az első részben láthattuk ezt. Persze nem ilyen mértékben, de mintha még lett is volna rá valami említés most Mycrofttól, hogy Magnussen óta követik minden lépését.
3. A gyerekesség nekem sem tetszik, de szerintem pont erre a részre nem volt ez érvényes. A keresztelős jelenet pl. teljesen jogos, (bár szerintem az beleillett abba a részbe), de sokkal inkább az előző részben zavart, amikor megmenekült a halálból, Moriarty visszatértével kell számolni, ő meg hülyül a titkárnővel. Viszont ebben a részben mi volt tőle gyerekes és idióta? Kiütötte magát. Nyilvánvalóan Mary halála miatt. Nem emlékszem tőle idióta viselkedésre, hacsak a lövöldözést nem vesszük annak, amivel nem hiszem, hogy valós veszélybe sodorta Mrs. Hudsont (amúgy ha már itt tartunk, nekem Mrs. Hudson pl. nem jött be a részben, el volt túlozva az egész karaktere).
Sokan jönnek azzal is, hogy a Sherlock megváltozott, és ez tény, de önmagában még nem probléma. Moriarty után nyilvánvaló irányváltást vett a sorozat, vagyis leginkább Sherlock karaktere, nyíltabb és emberibb lett. Az, hogy nem veszi magát annyira komolyan, már sokkal inkább baj, de ez ma nem volt jellemző, csak egy-két ponton (mint Mrs Hudson).
4. A Marys hallucináció nekem sem jött be, elsőre kifejezetten idegesített és kilógott a sorozat világából, de elfogadtam, mert jó jeleneteket hozott, kifejezetten vicces és üdítő volt látni Watsont veszekedni a saját gondolataival. Meg hát, én rettentően szerettem a sorozatos Maryt.
5. Hogy Sherlock hogyan nem ismerte fel Eurost, fogalmam sincs, én is rögtön erre gondoltam a rész megnézése után, de csak adnak rá valami magyarázatot. Vagy nem.
Az, hogy Watson hogyan nem ismerte fel a" barátnőjét", szerintem egyáltalán nem probléma, látszólag annyiszor látta, ahányszor mi is, én pedig nem vettem észre semmit.
6. A Mycroft-Elisabeth (vagy akármi is a neve) jelenet sem tetszett, mert ellentétben Sherlockal, Mycroft nem csak mondja magáról, hogy hidegen hagyják az emberi érzelmek, és teljesen karakteridegen volt. De legalábbis furcsa.
7. Az Irene-os rész szerintem baromi jó volt, én nagyon jól szórakoztam. Persze ehhez hozzátartozik az is, hogy nekem Adler talán az egyik kedvencem a sorozatban, és nagyon remélem, hogy fogjuk még látni a Sherlockal való párosát. Watson "dedukciója" is baromi jó volt
Ellenben az utána levágott monológ már nem, kicsit erőltetettnek éreztem, de ez kellett ahhoz, hogy megtörjön és feldolgozza (vagyis elkezdje feldolgozni) Mary halálát, és a saját árulását iránta.
8. A fojtogatással is egyetértek, nekem is eszembe jutott már a rész közben, amit te mondasz, de letudtam magamban annyival, hogy biztos megvan rá a csávónak a hatalma, hogy eltusolja.
9. Sherlock "jövőbelátása" tipikusan az, amiről fent beszéltem, hogy a sorozat már nem veszi komolyan magát. Egy ideig még baromi vicces volt, de a kórházban már túlzásnak éreztem én is.

Na, szóval majdnem mindennel egyetértek, és mégis, én azt gondolom, hogy ezek csak kis foltok, amik bár rontanak az összképen, de az még így is kerek és egész. Ellentétben az első résszel, ami össze-vissza volt keverve, és semmi sem jött át, mert mintha hirtelen nagyon sok mindent akartak volna elérni, itt világos volt, hogy akarnak valamit, ehhez van egy ügyük, amit Sherlock felhasznál. Annak is örülök, hogy a csávó nem lett hirtelen az új, aktuális "valaha volt legveszélyesebb bűnöző, akivel találkoztam", már Magnussennél is zavart egy kicsit, de Magnussen legalább teljesen más szempontból volt veszélyes, mint Moriarty.
Szóval akartak valamit, arra összpontosítottak és nem kapkodtak jobbra-balra, nem kevertek bele valami rettentően oda nem illő poént egy drámai jelenetbe, nem húzták perceken át az időt, elhitetve velünk, hogy az, ami történik, az komoly, hogy aztán lelőjjék egy baromsággal (mint Mary szökése az első részben, nekem az nagyon fájt).
És az is, ahogy ezt megoldották, szerintem baromi jól és érdekesen lett kivitelezve. A kis technikai megoldások (mint amikor Sherlock felrajzolja a szobát) nagyon tetszettek, maga a krimi is hozott nagyon..."Sherlockos" megoldásokat (nekem legalábbis kifjezetten tetszett az, ahogy rávezettek minket az "anyone"-ra, vagy ahogy a papírt elemezte). A dráma is jól volt megoldva, főleg az utolsó jelenetekben, Watson és Sherlock párbeszédében (vagyis inkább Watson és Mary párbeszédében). A színészek (de főleg Cumberbatch) meg sziporkáztak, a gyilkos is, bár kicsit...hm, már unom, hogy a Sherlockban, az első résztől minden gonosznak nagyon őrültnek kell lennie, de a gyilkos is nagyon jó volt.
Úgyhogy az összhatásban én ezt még mindig egy nagyon jó résznek érzem, és csak azok a kis (legalábbis számomra kis) hülyeségek zavarják a képet, ami miatt nem ér fel a második évados nagy részekhez.

Valaki már elkezdte nézni a Star Wars Lázadókat?

Én nézem! Nagyon jó kis sorozat! Már a 3. évadnál jár, de szerintem nagyon jó. (Star Wars Lázadók)

Szerintem is nagyon rossz volt. Nem annyira rossz, mint az első rész, de múltkor tanulás helyett agyelszívva ráfüggtem a tv-re, és az ott látott gyilkos elmék egyik része is felülmúlta ez idei Sherlock évadot.

A 3. rész csak nekem tűnik egy olcsó (Ez egy spoiler. Vidd rá az egeret a megjelenítéshez: Fűrész)-utánzatnak?

The 100

Előre bocsátom, hogy a sok baromság ellenére, amit ez a sorozat hozott, igen is jó cuccnak tartom.

Naszóval, anno, amikor kikerült az első rész, megnéztem, és rögtön kaszáltam a sorozatot, mert már az 1. rész is sietett, a karakterek mind egy kaptafára épültek (szerencsére ez a későbbiekben változott), az opreatőri munka egyáltalán nem volt szép, rommá volt vagdosva minden jelenet, a hangkeverése pocsék munka, de, a cgi legalább szép volt. Kaszáltam rögtön, engem ez a szar nem érdekelt. Aztán pár héttel ezelőtt újra elővettem, de csak azért, mert kurvára nincs semmi amit nézhettem volna. A tervezett animéket már rég feléltem, a szezonos animéket csak a teljes évad után nézem meg, a tervezett sorozatokat is feléltem, a szezonosokat is csak az évad végén kezdem el nézni. Nem volt semmi új, ezért újra elővettem a The 100-t és nekiestem újra. Az első pár rész továbbra is kiábrándító volt, de már a szar szinészi munkát is felvettem a "miéet szar ez úgy, ahogy van" listára, és már nagyon a kasza szélén táncolt a sorozat. De az unalmam tovább vitt, és rájöttem, hogy annyira nem is rossz ez a sorozat. Az elején lévő karakter nélküli karakterek szépen lassan elkezdtek kibontakozni, aki rossz, az valójában nem akar az lenni, szépen lassan megváltozik. A földiek sem gecik, igazából végig nekik van igazuk, mert a skaikruk tolakodtak be az ő világukba, és ahelyett, hogy meghúznák magukat, hatalmas pofával kihirdetik, hogy mostantól legyen az Amerikai Egyesült Államok, az őslakosok meg húzzanak a picsába, vagy mennek a levesbe. Hmm kis önreflexió az indiánok kiirtására? Not bad, not bad.
Ezeken kívül, még van 1-2 dolog, amit nem vesz be a gyomrom, de azok csak apróságok. Viszont, egy másik bullshiten (szerintem) nem tudom túltenni magam, akkora hülyeség (szerintem). Elvileg 97 év telt el a bombák óta, de a földiek máris egy olyan nyelvet fejlesztettek ki, ami szerintem nem történhetne meg ilyen rövid idő alatt. És nemcsak maga a nyelv, hanem az egész emberi faj, túl hamar fejlesztette ki ezt a félnomád, harcos életmódot. Egyszerűen túl korai, főleg egy atomháború után. Ha egy ilyen gebasz bebaszna, szerintem 96 évre rá nemhogy új nyelv nem fejlődne ki, de élő organizmus nem rohangálna a felszínen, csak a föld alatt. Ezért hitelesebb nekem pl az Időgép c. film, mert ott tényleg volt idő arra, hogy kifejlődjön egy új civilizáció. De ez csak az én véleményem, nem értek a lovakhoz.
Innentől évadonként írom le a beszámolóm, spoilerben, ahogy Sabaku kérte.

Örülök hogy tetszett. Amúgy a sok marhaságot én egyszerűen igyekszem figyelmen kívül hagyni. Néha a fejemhez kapok, de a legtöbbször eltekintek tőle.